Bár az olimpia megrendezését egyelőre bizonytalanság övezi, ha megvalósul, várhatóan minden idők egyik legzöldebb rendezvényeként fog bevonulni a történelembe.

Már az előkészületek során bebizonyosodott, hogy Japán nagyon komolyan veszi a környezetbarát szempontokat, és erre a dobogóktól egészen a felépített létesítmények legapróbb részletéig odafigyelnek.

Legyünk jobbak együtt – a bolygóért és az emberekért

Ezzel a jelmondattal fogalmazta meg Tokió a játékok szellemiségét, és ennek a jegyében alakította ki az esemény teljes környezetét. Az olimpia koncepciójában öt fő téma jelenik meg a fenntarthatóság kapcsán, amelyeknek érvényesülniük kell a teljes előkészítésben és a működtetésben. Ez elvárás nemcsak a szervezők, de a teljes városvezetés, a beszállítók és a résztvevők felé is.

Klímaváltozás – karbonsemlegesség

A szervezők egyik kiemelt célja, hogy az eseményen biztosítsák a lehető legnagyobb energiatakarékosságot és a megújuló energia felhasználását és elérjék a karbonsemlegességet. Az egyik helyen elkerülhetetlen széndioxid-kibocsátást azzal ellensúlyozzák, hogy más helyeken igyekeznek csökkenteni azt.

Erőforrás menedzsment – hulladékmentesség

A rendezvény során a felesleges eszközök mellőzésével, újrafelhasználással és újrahasznosítással szeretnék elérni a hulladékmentességet.

Természetes környezet és biodiverzitás

A helyszínek kialakítása során különös figyelmet fordítottak arra, hogy a város és a természet harmóniája megvalósuljon.

Emberi jogok és tisztességes üzleti gyakorlatok

Az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelvei a játékok minden területén érvényesülni fognak.

Együttműködés és kommunikáció

Az olimpia a közösség részvételével és együttműködésével valósul meg, amire kiváló példa az olimpiai falu létrejötte.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is elkötelezett a környezetvédelem és a fenntarthatóság iránt, éppen ezért az új olimpiai pályázatok elbírálása során már kiemelt szemponttá vált, hogy a jelentkezők milyen megoldásokat tudnak nyújtani.

A NOB svájci székháza egyébként a világ első olyan létesítménye, amely megújuló energiával állít elő hidrogént. Az épület kialakításához a korábbi ingatlan szinte 100%-át felhasználták, a működést napelemek segítik, a hűtő-fűtő rendszerhez pedig a Genfi-tó vizét használják.

Az olimpiai falu, amelyet 63 település rakott össze

A tokiói lesz az első olyan olimpia, amelyen közel azonos számban használnak állandó és lebontandó épületeket. A központi stadiont például az esemény után is megtartják, éppen ezért fontos szempont volt, hogy fából készüljön, lehetővé téve a város és természet közötti összhang megteremtését. De fa adja az aréna mellett az olimpiai falu alapját is, aminek a felépülése szintén különleges és fenntartható módon valósult meg. A Village Plaza a falu központi épülete többek között saját vegyesbolttal, kávézóval és médiaközponttal rendelkezik, de ez a létesítmény ad majd otthont a csapatfogadó ceremóniának is.

Japán komolyan vette a küldetést, hogy a teljes közösséget bevonja a játékokba. Az olimpiai falu felépítéséhez szükséges faanyagot az ország különböző régióiból szállították Tokióba. A több mint 40 000 darab fát 63 település adományozta, a különféle területekről érkező építőanyag pedig a sokféleséget és harmóniát jelképezi.

A fenntarthatóság jegyében, a Village Plaza szétszerelését követően a faanyagot visszajuttatják az adományozó önkormányzatoknak. Így az egykori olimpiai helyszín elemei újrafelhasználást követően helyi létesítményekben élhetnek tovább, például iskolapadként vagy egyéb középületek, utcabútorok alapanyagaiként.

Az olimpiai falu és a rendezvény áramellátását megújuló energiákból (nap-, víz- és bioenergiából) fedezik, a falu és az egyéb helyszínek közötti közlekedést pedig hidrogénüzemű autók és buszok segítik majd.

Papírágyak és újrahasznosított műanyag dobogók

Az olimpia néhány környezetbarát megoldása már körbejárta a világsajtót, nem véletlen, hiszen némelyik kifejezetten kreatív. Például az éremátadásokhoz használandó dobogók is az újrahasznosítás jegyében készülnek. A pódiumokhoz használt műanyag palackok gyűjtésébe szintén bevonták Japán lakosságát, és a segítségüket kérve csaknem 25 tonnányi alapanyagot sikerült összeszedni. A még hiányzó mennyiséget az óceánok tisztítása során talált műanyagszemétből pótolták.

Az érmek készítéséhez szükséges alapanyag beszerzésébe bevonták a japán önkormányzatokat, akiknek a segítségével csaknem 80 ezer tonnányi elektronikai hulladékot gyűjtöttek. A használt mobiltelefonokból 32 kg arany, 3500 kg ezüst és 2300 kg bronz jött össze, és ezekből gyártják majd le a közel ötezer darab érmet.

Az olimpikonok fekhelye sem csak a kényelemről szól, hanem ugyanúgy a fenntarthatóságról is. Az ágyak ugyanis kartonpapírból készülnek majd, amit utána papírként hasznosítanak újra, a matrac egyes részeit pedig műanyagként. Az olimpiai fáklya és az egyenruhák alapanyagai szintén az újrahasznosítás jegyében készülnek.

Az olimpia tehát a legapróbb részleteiben is a fenntarthatóságot képviseli, ám ennek ellenére is vannak kritikus hangok, akik szerint látszatra sok a jó kezdeményezés, ám az alapok problematikusak, és nem világos a létesítmények jövőbeni felhasználása sem. Mások szerint viszont Tokió nagy tettet hajt végre az olimpia „zölddé tételével”, hiszen világszerte milliárdok felé tudnak ezáltal egy fontos, a klímakatasztrófát érintő üzenetet közvetíteni.

Mi lesz, ha a vírus idén is keresztülhúzza a terveket?

Az egyelőre még kérdéses, hogyan tud megvalósulni idén az olimpia, Tokiónak azonban eltökélt szándéka, hogy 2021-ben megrendezze a játékokat. Bár a Kyodo News közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 80%-a azt szeretné, hogy inkább töröljék vagy halasszák el az eseményt, a tokiói Olimpiai Bizottság egykori elnöke, Yoshiro Mori úgy fogalmazott, hogy a járványhelyzettől függetlenül meg fogják tartani a játékokat. Ezzel egybehangzott Thomas Bach, a NOB elnökének januári nyilatkozata is, aki azt mondta, nem azon spekulálnak, hogy megrendezzék-e az olimpiát, hanem azon dolgoznak, hogy miként lehetne lebonyolítani.

Az ötkarikás játékok idei megrendezése mellett szól az is, hogy 2021 az utolsó lehetőség a tokiói olimpia megtartására, hiszen a további csúszás hatással lenne a 2022-es téli játékokra, és a következő, 2024-es nyárira is. Az még nem világos, milyen formában rendezhető meg, és lehetnek-e külföldi nézők az eseményen, a döntés várhatóan március végéig születik meg. Bár a végleges törlés több szempontból is hatalmas veszteség lenne, hála a fenntarthatóság jegyében megalkotott létesítményeknek, egy épület és egy alapanyag sem válna feleslegessé.

Fotó: tokyo2020.org