Az intelligens épületirányítási rendszereknek számos előnye van, például a folyamatok leegyszerűsítése vagy a még nagyobb energiahatékonyság, ám egészen eddig ezek alkalmazása csak a döntéshozókon múlt. Mint azt az fmbusiness.hu megtudta: az idei évtől azonban szigorodtak a nagyobb fűtési, légkondicionáló és szellőző rendszerek automatizálására és szabályozására vonatkozó előírások, és egyes esetekben az épületautomatizálási és épületszabályozási rendszerek használata kötelező lesz.

A fenntartható és hatékony létesítményüzemeltetésé a jövő, ennek pedig fontos eleme az intelligens épületirányítási rendszerek alkalmazása. De mit is értünk ez alatt? Az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek magukba foglalják azokat a termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek képesek automatizálni az üzemeltetéshez kapcsolódó folyamatokat, folyamatosan adatot gyűjtenek, és ezek segítségével lehetővé válik az épület gazdaságosabb, biztonságosabb és energiahatékony működtetése. Ezeknek a rendszereknek az energiaspórolás mellett további fontos tényezőjük, hogy segítségükkel sokkal előbb kiszűrhetők az esetleges hibák, amelyek így jóval előbb háríthatók el.

Az energiahatékonyság nem választás kérdése többé

Bizonyos esetekben legalábbis nem. Az eddig sem volt kérdés, hogy milyen sok energiát lehet megspórolni egy ilyen intelligens szabályozó rendszer beépítésével, azonban ez eddig csak azon múlt, hogy az épület tulajdonosai befektettek-e egy hasonló megoldásba. 2022. január 1-től azonban szigorodtak a nagyobb hűtő-fűtő és szellőzőrendszerek automatizálására és szabályozására vonatkozó követelmények. Ennek következménye az is, hogy a 290 kW-nál nagyobb névleges effektív teljesítményű rendszerek esetében kötelezővé válik az épületfelügyeleti rendszer kiépítése, ha a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik. Fontos azonban, hogy más szabályok vonatkoznak a lakó- és a nem lakáscélú épületekre.

Nem lakáscélú épületeknél a határidő: 2025. január 1.

Eddig kell kiépíteni az épületirányítási rendszert: fel kell szerelni az intelligens fűtési rendszereket, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszereket, légkondicionáló, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszereket. Fontos kitétel, hogy ez azokra a nagyobb egységekre vonatkozik, amelyeknek a teljesítménye meghaladja a 290 kW-t, és ahol a műszaki feltételek is adottak. A kiépített rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy folyamatos kontroll alatt tartsa az épület energiafelhasználását: hol, mikor mennyit fogyaszt, hol tapasztalható hatékonyságcsökkenés vagy hiba. Ezeknek az adatoknak a folyamatos rögzítésével és elemzésével lehetővé válik a hibák gyors javítása, vagy akár megelőzése is.

Lakóépületeknél nincs határidőhöz kötve az újítás

A nem lakáscélú épületekhez hasonlóan lakóépületek esetében is a 290 kW-t meghaladó teljesítményű rendszereknél lesz kötelező az intelligens épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása, azonban fontos különbség, hogy ezeknél nem szabtak meg konkrét határnapot. Az új előírások tehát a lakóépületekre is ugyanúgy vonatkoznak, azonban az épületautomatizálási és épületszabályozási rendszert elegendő a soron következő jelentős felújítás alkalmával kiépíteni. Az épületirányítási rendszer folyamatos működését itt is kötelező biztosítani, és a cél ebben az esetben is az, hogy figyelemmel lehessen kísérni az épület energiahatékonyságát, optimalizálni lehessen az energiatermelést, az energiatárolást, az elosztást és a felhasználást, valamint időben fel lehessen ismerni a karbantartás szükségességét.

Forrás: epitesijog.hu