Az épületek zöldítése kiemelt téma az ingatlanszektorban, ám érdemes ezt a kérdést szó szerint értelmezve is megvizsgálni. Ugyanis számos érv szól amellett, hogy kívül-belül növények borítsák a falakat. Az fmbusiness.hu összeállítása.

A zöld falak alkalmazása azon túl, hogy a fenntarthatósági törekvésekbe is kiválóan illik, még számos további előnnyel jár, ráadásul a növényfalak egyik leghasznosabb tulajdonsága, hogy nagyon sok különféle felületen megvalósíthatók. Kialakíthatók például épületek homlokzatain, tűzfalakon vagy kertekben, de akár a belső enteriőr részeként is használhatók. Nem véletlen, hogy már sok létesítmény reprezentatív fogadóterében találkozni növénnyel borított belső falakkal, hiszen amellett, hogy jól mutatnak, sok egyéb pozitív hatással is rendelkeznek.

Miért borítsuk növényekkel a belső falakat?

A természet jelenléte a belső terekben sok szempontból előnyös, és jó hatással van a környezetben dolgozókra. Hat az emberek érzelmeire, hangulataira, komfortérzetére, de még a hatékonyságára is. Mindezek mellett érdemes számba venni azokat a tényezőket is, amelyek hosszú távú, akár gazdasági előnyt is jelenthetnek a cégek számára.

• Egy kisebb méretű, növényekkel borított fal is képes 5 decibellel csökkenteni egy helyiség zajterhelését, ezért hangszigeteléshez is kiválóan alkalmazható.
• Az egyik legfontosabb velejárója egy belső növényfalnak a még tisztább levegő. Az ún. biofiltráció segítségével képes egészségesebb környezetet teremteni, hiszen ezzel csökkenti a levegőben található károsanyagok mennyiségét, oxigénnel dúsítja azt, kiszűri a port, elnyeli a szén-dioxidot és segít egyensúlyban tartani a páratartalmat.
• Kutatások is alátámasztják a növényekkel fedett falak jótékony hatásait a környezetükben dolgozó emberekre. Átlagosan 5-15%-kal csökkenthetik a betegállományban maradók számát, 45%-kal a fejfájást, 20%-kal a fáradtságot, 40%-kal a köhögést és 30%-kal gyorsabban épülnek fel az alkalmazottak egy esetleges betegségből.
• A fiziológiai előnyök mellett pszichológiailag is érzékelhető a munkakörnyezetben elhelyezett növények hatása: átlagosan 12%-kal növelik a produktivitást, jobb koncentrációt biztosítanak és jó hatással vannak a kreativitásra és az általános lelkiállapotra is.
• Emellett közvetett hatása lehet még a környezettudatosság növelése és az egészségesebb életmódra való ösztönzés is.

A külső zöld falakkal a költségek is csökkenthetők

A külső zöld falak esetében szintén érvényesülnek azok a pozitív tulajdonságok, amelyek a belső falaknál. Ilyen például a levegő megtisztítása, a hőszigetelő hatás vagy a hangszigetelés:

• Az épülethomlokzatok növényekkel való borítása mellett számos érv szól. Az egyik ilyen, nem elhanyagolható szempont a felújítási költségek csökkentése. A növényborítás ugyanis 50-60 évig is életképes maradhat, ami az esetlegesen alkalmazott festékborítások élettartamának a többszöröse. Emellett a lombréteg alatt alacsonyabb kén-dioxid tartalom tapasztalható, így a korrózió sokkal kisebb mértékű lehet, valamint a növények csapadékelvezető tulajdonsága miatt a falak az esőzések erodáló hatásától is jobban védve vannak.
• Fontos szerep jut a zöldhomlokzatoknak a pormentesítésben is, ami különösen lényeges szempont a városi környezetben. A levelekre rakódott városi por ugyanis a csapadékkal a talajra kerül, és így kikerül a légkörből.
• A hőszigetelés a külső zöld falak esetében az egyik legfontosabb előny. A burkolaton található növények nyáron árnyékolva hűtenek, télen pedig segítenek benntartani a meleget. A nyári hónapokban akár 3-7°C-kal is alacsonyabb lehet a növényekkel borított falak hőmérséklete, télen pedig 2°C-kal melegebb, ami rengeteget számít az energiaköltségek szempontjából is. Ez 5-15 %-os költségmegtakarítást is jelenthet a fal tájolásától függően. Ezeknek köszönhetően kisebb mértékű lehet a városi hőszigetek kialakulása
• A zajcsökkentésben is fontos szerepe lehet a külső zöld falaknak, hiszen ezek is képesek 5 decibellel csökkenteni az átlagos zajszintet. Ez különösen fontos lehet autópályák, pályaudvarok vagy repülőterek közelében, ahol nagy a zajszennyezettség.
• A zöldhomlokzatoknak kiemelt szerepe van a levegő tisztításában is: kiszűrik a szennyező anyagokat, a növények anyagcseréjük során megkötik a szén-dioxidot és oxigénnel dúsítják a levegőt.
• A növénnyel borított homlokzatok 10-40 rovarfajnak és egyes madaraknak is otthont adhatnak (ezzel persze nem helyettesítve az eredeti élőhelyeket).

Utólag telepített zöld falakkal is látványos eredmény érhető el

Bár a zöldhomlokzat kialakításának magasabb költségei lehetnek, a korábban részletezett előnyöknek köszönhetően ezek hosszú távon megtérülnek mind az energiahatékonyság, mind a fenntartási költségek szempontjából. Igaz ez az utólag létrehozott élő falakra is, ahogy ezt egy új kutatás is alátámasztja.

A Building and Environment című tudományos folyóiratban jelent meg egy friss tanulmány, amely egy olyan esetet vizsgált, amikor egy már meglévő, az 1970-es évek előtt felhúzott épületre alakítottak ki utólag egy élő falat. A kutatás során az épület egyik oldalán meghagyták a korábbi burkolatot, és csak a másik oldalát borították be növényekkel, ám mindkét oldal ugyanolyan magas és hasonló tájolású volt. Az 5 héten át tartó vizsgálat után a mérésekből kiderült, hogy a zöld fal 31,4%-kal kevesebb hőt veszített, mint a csupasz, és a nap folyamán sokkal kevesebb energiát igényelt a fűtése is.

Mivel Magyarországon az európai átlagnál is több fűtési energiát használunk, a teljes energiafelhasználásunk közel háromnegyedét, ezért a külső zöld falak elterjedése kulcsfontosságú lehet az energiafogyasztás csökkentésében is. Az élő falak elősegíthetik az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági növekedést, ráadásul alkalmazásukkal tisztább levegő, kevesebb zaj és jobb egészség is elérhető.

Forrás: nrgreport.com, zeosz.hu