A megfelelő irodabútor kiválasztása nem egyszerű feladat, a járványhelyzet pedig csak tovább bonyolította a térkihasználás szabályait. Megváltoztak az igények és a trendek – az irodai berendezést érintő beruházásoknál érdemes a work geometry szempontjait is figyelembe venni.

Az már most is tisztán látszik, hogy bár a járványnak köszönhetően a homeoffice szerepe jelentősen megnőtt, az irodai munkára és a közösségi élményre továbbra is nagy az igény. Az is világossá vált azonban, hogy rendkívül gyorsan kell újragondolniuk az üzemeltetőknek a munkaterületeket: biztonsági és kényelmi szempontokra egyaránt ügyelni kell!- hangsúlyozza az FMLink.com

Várhatóan az egybe nyitott terek ideje lejár, ám ez nem jelenti feltétlenül falak felhúzását. A térelválasztó elemek és egyéb akusztikai bútorok jó megoldást jelentenek egy meglévő open office felosztására, így a tágas tér is megmarad miközben szeparált egységek is létre jönnek.

Fontos a valós igények felmérése

A munkatársak produktivitása nagy mértékben függ attól, hogy mennyire érzik magukat komfortosan munka közben. De hogyan hozhatók létre olyan terek, amelyek tényleg maximálisan támogatják a hatékony munkavégzést? A tervezés egyik legfontosabb alappillére a munkahelyi szokások és a valós igények feltérképezése. Nem attól lesz kellemes egy munkahelyi környezet, ha tele pakoljuk babzsákokkal és csocsóasztalokkal. Elsőként fontos a kollégákat bevonni a tervezési folyamatba, és azt megérteni, hogy mi inspirálja őket, milyen körülmények hatnak pozitívan az érzelmeikre és mi sarkallja őket gondolkodásra.

Nagyobb szerep jut a kis meeting roomoknak

Nő az igény az olyan terekre, amelyek alkalmasak gyors egyeztetések lebonyolítására. A Kinnarps kutatása szerint a kisebb, hat főnél kevesebb befogadóképességű találkozóhelyekre sokkal nagyobb igény van, mint a klasszikus, tágas tárgyalótermekre. A különálló termeken kívül az olyan területek iránt is megnőtt az igény, amelyek nem különülnek el teljesen a nagyobb terektől, mégis koncentráltabb munkát tesznek lehetővé.

Ilyen az úgynevezett „room in the room” megoldás, amely egyéni- és csapatmunkára egyaránt kiváló terep. Ez egy költséghatékony, divatos forma, ám a megfelelő kialakításhoz kellő szakértelem is szükséges. A valós igények felmérésére és a legjobb megoldások felkutatására egyébként is javasolt profi csapatot felkérni, ma már irodabútort gyártó cégek is kínálnak hasonló szolgáltatásokat.

Mi az a work geometry?

A munkahelyi produktivitásnak nem csak a rossz elrendezés szabhat gátat, de a rossz irodabútor is. Sok országban már elterjedt fogalom és kiemelt szempont az ún. work geometry, de már itthon is léteznek ergonómiai tanácsadást nyújtó cégek.

Work geometry: Az irodatervezéskor alkalmazott, emberközpontú szempont, amely figyelembe veszi a testtartást, az eszközöket és azoknak illeszkedését, beállítását. Célja a lehető legnagyobb kényelem elérése, amely a produktivitást segíti elő. A megfelelő testtartás, az elérhetőség, valamint az ülések és az asztalok párosítása lényeges elemei.

Megfelelő testtartás

A bútorok kiválasztásakor az egyik legfontosabb szempont, hogy azok elősegítsék az egészséges és kényelmes testtartást, amely alapvető követelmény a munkavégzéshez. Figyelembe kell venni az egyes területek különböző funkcióit is. Fontos azonban, hogy nem szabad túlzásba esni. A lakásokba tervezett bútorok ugyanis akármilyen kényelmesnek tűnnek, hosszú távon nem bizonyulnak megfelelő választásnak egy munkahelyen akkor sem, ha a lazább beszélgetések helyszínére szánják azokat.

Ami kerülendő:

• 42 cm-nél alacsonyabb ülések
• 53 cm-nél mélyebb ülésekkel ellátott székek
• Túlságosan ledöntött ülések (maximum 5 fokos dőlés javasolt)

Asztalok és székek párosítása

Az ülések és azt asztalok közötti távolság, illetve a megfelelő magasság olyan apró részletnek tűnhetnek, amelyekről talán nem is gondolnánk, mekkora szerepük van, hogy komfortosnak érzünk-e egy munkaterületet, vagy sem.

A work geometry az alábbi javaslatot fogalmazza meg az ülés és az asztalfelület közötti távolságra különböző magasságú asztalok esetén:

• Alacsonyabb asztal esetén (70 cm körül): 22-25 cm
• Átlagos asztal esetén (71-76 cm): 23-25 cm
• Magasított asztal esetén (86-91 cm): 25-30 cm
• Pult esetén: 25-30 cm

Annak érdekében, hogy ez személyre szabott és akár könnyedén módosítható legyen, érdemes olyan asztalokat és székeket választani, amelyeknek a magassága is állítható. A megfelelő bútorok kiválasztásakor arra is törekedni kell, hogy lehetőséget adjanak az elvonulásra, de a megfelelő helyeken a munkatársak elérhetőségét is láttassák.

Az egyedi munkahelyi szokásokhoz alkalmazkodó elrendezés és a megfelelő, rugalmas bútorok tehát kulcsfontosságúak a munkavállók jólléte és produktivitása szempontjából, ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni ezekre a tényezőkre, akár szakértő segítségével. Ha pedig a fenti szempontok szerint felújításra kerül a sor, elengedhetetlen a rendszeres utánkövetés annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk arról, hogyan használják a kollégák az egyes tereket és bútorokat.

Fotók: Kinnarps