A Nyugati pályaudvar a főváros egyik legnagyobb forgalmú közlekedési csomópontja, ahol tartottak már koncertet és filmforgatások helyszínéül is szolgált. Fenntartása nem egyszerű feladat, de mára már közel 144 éve üzemel a város egyik legfontosabb létesítménye.

A kezdetek: Pesti Indóház

A mai épület elődje a Pesti Indóház volt, amelyet Magyarország első vasútvonalához, a Pest és Vác közötti útvonalhoz építettek Zitterbarth Mátyás tervei alapján. Az egykori Indóház az egyre növekvő áru- és utasforgalmat pár évtizeddel később már nem bírta el, így szükségessé vált a bővítés. Ezért az 1870-es évek elején pályázatot írt ki a főváros vezetése egy új pályaudvar megépítésére, amelynél a nagyobb teherbírás mellett elvárás volt az is, hogy jobban illeszkedjen a belső kerületekhez és az éppen kiépülő Nagykörúthoz, valamint impozánsabb legyen, mint elődje. A pályázatot végül August de Serres és a Párizs szimbólumáról jól ismert Gustave Eiffel nyerte.

Az építkezés 1975-ben indult, és több hazai cég is részt vett benne, viszont az épület vasszerkezetének jelentős részét Párizsban öntötték. A munkálatok elején a vasúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében érdekes megoldást kellett alkalmazni: az új vasszerkezetű csarnokot az Indóház fölé emelték, és csak ezt követően kezdték el lebontani a korábbi épületet. A pályaudvar területe 14390 négyzetméteren terült el, a szerkezet pedig csaknem 1500 tonnát nyomott.

Végül 1877-ben adták át az épületet, amely Európa egyik legmodernebb pályaudvara lett. Eleinte Budapesti pályaudvar néven ismerték, majd 1891-ben keresztelték át Nyugati pályaudvarra. Érdekesség, hogy ez nem a városon belüli helyére, még csak nem is az innen induló vonatok irányára utalt, hanem az építkezést finanszírozó társaságra.

Felújítások, átalakítások

A világháborúk és az ezeket követő évek megviselték a Nyugati épületét is, ugyanis a gazdasági recesszió miatt elhanyagolták a karbantartást, és ez a nagycsarnok vasszerkezetén is komoly károkat okozott. Olyannyira, hogy 1975-ben életveszélyessé nyilvánították, helyreállítására pedig országos tervpályázatot írtak ki. A felújítás során fontos szempont volt, hogy a műemlékvédelem miatt legértékesebb vágánycsarnokot megőrizzék, így a kevésbé roncsolódott részeket megtartották, és csak a teljesen elkorrodálódottakat cserélték. Az első nagyobb rekonstrukciót végül 1979 decemberében fejezték be.

A főváros modernizációja 1981-ben újabb szakaszához ért, ekkor épült ugyanis a 3-as metróvonal, amely a Nyugati pályaudvart is érintette. Alá aluljárórendszert alakítottak ki, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út fölé pedig felüljárót emeltek. Utóbbi miatt 1978-ban azt a prostitúcióról és gyanús halálesetekről hírhedt szállodaépületet is felrobbantották, amelyet a köznyelv csak Westendként emlegetett.

1999-ben újabb mérföldkőhöz ért a Nyugati környékének története, és az egykori szálloda helyén felépült a WestEnd City Center (ma már csak Westend) bevásárlóközpont. Ennek építésével egyes vágányokat megszüntettek, és volt, amelyek fölé parkolóház és tetőkert került. Az állomás épületén később csak kisebb felújításokat végeztek, valamint 2010-ben a szomszédos Eiffel tér esett át egy nagyobb átalakításon, de a pályaudvaron néhány vágány lebontásán kívül semmilyen jelentősebb átépítés nem történt.

Az üzemeltetéssel járó kihívások

Egy pályaudvar fenntartása nagyban eltér egyéb létesítményekétől, és az üzemeltetőknek olyan speciális feladatokkal kell megküzdeniük, amelyek külön szakértelmet kívánnak. Emellett a karbantartások és helyreállítások szempontjából is számos egyedi tényezőt kell figyelembe venniük. A háborúk utáni időszakban ilyenek voltak például a folyamatos füstgázok okozta károk, de a technika fejlődésével a fenntartóknak minden korban szembe kellett nézniük a pályaudvar aktuális sajátosságaival. A Nyugati esetében a műemléki védettség szintén kihívást jelent, hiszen ennek köszönhetően további speciális előírásoknak kell megfelelni a karbantartások és felújítások során.

A Nyugati pályaudvar üzemeltetőinek nemcsak az állomásokra jellemző speciális körülmények adtak temérdek feladatot, hanem nem mindennapi események is. Ilyen volt az LGT együttes 1992 májusában adott búcsúkoncertje, aminek a Nyugati adott helyszínt, és aminek akkora sikere volt, hogy több ráadást is kellett szervezni. A koncerteken több tízezer ember vett részt, a zenekarnak pedig a hatás kedvéért olyan igénye is volt, hogy valódi gőzösön érkezhessenek a helyszínre. De a koncert mellett nem ritka jelenség a pályaudvaron a filmforgatás sem, így ezekkel gyakran esik át időutazáson az épület.

Újabb szakaszba lép a pályaudvar felújítása

Miután hosszú éveken át nem történt jelentősebb átalakítás a pályaudvar épületén, végül 2020-ban döntöttek a következő felújításról. Ennek során megújítják a tetőszerkezetet, megszépül a pénztárcsarnok, a gyorsétterem és a tetőhöz csatlakozó üvegszerkezetek is. Átalakítják a homlokzati hat kisebb toronytetőt, a csapadékvíz-elvezető rendszert és az üveg függönyfalakat is.

Ezek közül a vágánycsarnok már majdnem kész, az éttermen, a pénztárcsarnokon és az irodarészen pedig folyamatosan halad a munka. Restaurálják a nyílászárókat, kiépítik a villámvédelmet és a vápafűtési rendszert, valamint felújítják még a nosztalgia órákat és a hangosítási rendszert is.

Június 19-től várhatóan július 17-ig olyan munkálatok következnek, amelyeket nem lehetne végezni a vonatforgalom zavartalansága mellett, ezért ez idő alatt a pályaudvar ideiglenesen nem üzemel. Többek között javítják a felsővezetékeket, a vágányokat, megújul az utastájékoztatás és az akadálymentesítést is elvégzik. A felújítás tervezetten nyár végéig lezárul, és ezzel a Nyugati pályaudvar újra régi fényében tündökölhet majd.