A koronavírus járvány csak úgy, mint sok más ágazatban, a BSS-szektorban is komoly működési változásokat hozott. A munkarendre vonatkozó legfontosabb átalakulásokat a Property Forum foglalta össze a Colliers által, az ABSL (Association of Business Service Leaders) körében végzett felmérés alapján.

A felmérést “Az új meghatározása - Új munkamodellek és megközelítések a BSS-szektorban" címmel végezte a Colliers a BSS-szektor vezetőinek közreműködésével, és olyan kérdésekre tértek ki, mint a járvány következtében megváltozott munkakörnyezet hatása a foglalkoztatásra és termelékenységre. Emellett a válaszadóknak állást kellett foglalniuk pénzügyeket, irodai kialakítást, egészségügyi és biztonsági intézkedéseket, valamint a munkavállalók megtartását és jóllétét érintő kérdésekben is.

A hibrid munkamodell működik, de kihívásokat is rejt magában

A felmérésből kiderült, hogy a résztvevők 71%-a hibrid munkamodellben dolgozik, és 74%-uk már a járványt megelőzően is alkalmazta ezt. 72% átlagosan heti 4 napot dolgozik otthonról, és 70% még nem döntött arról, hogy mikor térne vissza az irodába. 82% szeretné megtartani ezt a hibrid modellt a pandémia után is, és csupán 14% nyilatkozott úgy, hogy nem tervez home office-al. Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók szerint a távmunkában és az irodában töltött idő között az 50-50%-os megoszlás a legideálisabb.

Kevés cég esetében alkalmaznak szervezeti szinten szigorúbb előírásokat a távmunkát illetően, ezt általában a vezetők vagy maguk a munkavállalók határozhatják meg. A hibrid modell működőképesnek bizonyul, ugyanis a kutatásban résztvevők többsége szerint vállalatuk felkészültsége a távmunkára kielégítő - csupán 6% értékelte rossznak. Ez azonban nem azt jelenti azt, hogy a cégeknek ne kellene számos kihívással megküzdeniük a homeoffice kapcsán.

Romló információáramlás, elmosódó határok munka és magánélet között

Az egyik legtöbbször előforduló nehézség a szervezet kohéziójának megőrzése (83%), az összetartozás érzésének fenntartása az egymástól távol dolgozó kollégák között. Emellett problémát jelenthet a munka és magánélet közötti határ elmosódása (52%), amely gyakran jár együtt az otthon végzett munkával. Továbbá többen jelölték meg gyakori kihívásként az új alkalmazottak beilleszkedését (35%), a csapatok folyamatos irányítását (32%) és a cégen belüli zökkenőmentes információáramlás biztosítását (30%). Ezek mind komoly hatással lehetnek a kollégák elkötelezettségére és motivációjára, éppen ezért a vezetőket megfelelő képzéssel kell felkészíteni ezekre a változásokra, és a szétszóródott csapat irányítására.

Átalakuló irodahelyiségek

A felmérésben fele-fele arányban oszlott meg az irodahelyiségeket meghagyók és átalakítók aránya, de azok közül, akik még nem végeztek változtatásokat, 39% tervezi a jövőben. Azok között, akik az átrendezés mellett döntöttek, 33% csökkentette a rendelkezésre álló munkaállomásokat és “hot deskinget” vezetett be, azaz az íróasztalok vetésforgó-szerű használatát, 28% pedig teljesen átalakította a helyiségeket.

Még nehezebbé vált a munkavállalók megtartása

Számos változást idézett elő a járványhelyzet a munkaerőpiacon, és ezek közül az egyik legfontosabb a földrajzi határok megszűnése. Sok vállalat felfedezte, hogy a távmunka milyen hatékony és vonzó is lehet, éppen ezért sokan kínálnak nagy részben vagy kizárólag távolról végezhető munkát. Ennek köszönhetően nagyobb merítésből lehet válogatni a kiválasztási folyamat során, ami sok esetben költséghatékonyabb is. Ezzel együtt az alkalmazottak lehetőségei is kiszélesedtek, de a globális verseny is fokozódik. Ennek a jelenségnek a hatására a munkavállalók közötti szakadékok a készségek és jövedelmek szempontjából is tovább mélyülhetnek. A kutatásban résztvevők 71%-a a tehetségek megtartását jelölte meg a cége előtt álló legfontosabb kihívásnak, 68% pedig a legjobb munkavállalók bevonzását.

Prioritás a munkavállalók egészsége és jóléte

A világjárvány kitörésével világossá vált az épületek szerepe és a létesítményüzemeltetők felelőssége az emberek egészségének és jólétének megőrzésében. Ennek felismerése a Colliers felméréséből is visszaköszön, hiszen a válaszadók 96%-a arról számolt be, hogy számos olyan intézkedést vezetett be a vírus terjedésének megakadályozására, mint az utazási korlátozások, a fokozott higiéniai előírások vagy a távmunka bevezetése. Emellett a többség a munkavállalók jólétének támogatására is összpontosított olyan lehetőségek biztosításával, mint a rendszeres személyes találkozók és felzárkóztató foglalkozások (79%), képzések pl. a stresszkezelésről (64%) vagy mentális egészségügyi tanácsadás (63%). De nagy szerep jutott a belső kommunikációnak és programoknak is, melyek segítségével a cégek 56%-a ösztönözte az alkalmazottait védőoltások beadatására.

A munkahelyi biztonsági követelmények egyre növekvő száma az üzemeltetőkre is nagy nyomást gyakorol, hogy biztosítani tudják a vírus terjedésének csökkenését, ugyanakkor a munkavállalók kényelmét és bizalmát is erősítsék a visszatérés kapcsán.

"A világosan meghatározott üzleti KPI-ok időszakos nyomon követése mellett a szervezeti egészség létfontosságú mutatóinak rendszeres mérését is be kell tervezni. Ezek közé tartozik a csoportos interakciók és az együttműködés szintje és minősége, az egyéni munka-magánélet egyensúlya vagy a munkavállalók jóléte. Ez lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy megértsék az új munkamodellek valós hatását a kollégákra és az üzleti eredményekre, és hogy meghatározzák a megfelelő intézkedéseket, illetve hogy idejekorán észrevegyék az intő jeleket" - mondta Dorota Osiecka, a Colliers munkahelyi innovációs igazgatója.