Az új zöld és a meglévő „zöldített” épületek száma is jelentősen nőtt 2021-ben – derül ki a Colliers legfrissebb, zöld épület minősítési piaci jelentéséből. A legkiemelkedőbb fellendülés az ipari ingatlanok területén tapasztalható, de a minősített irodaépületek száma is folyamatosan emelkedik.
A Colliers jelentése szerint a fenntarthatóság kiemelt hangsúlyt kap, nemcsak az ingatlanpiacon, hanem az egyes vállalatok működésében is. Egyre több fejlesztő és tulajdonos jelenti be, hogy kizárólag zöld energiát használnak majd az épületeikben, vagy akár teljesen szén-dioxid-semlegesek lesznek. Emellett egyre nagyobb figyelem irányul az emberi jóllétre és az erre összpontosító WELL-tanúsítvány megszerzésére is, amelyet tavaly két épület is elnyert, pedig eddig csak előtanúsításokkal lehetett találkozni.
Az ingatlanfejlesztők és tulajdonosok társadalmi felelősségvállalását az is jól mutatja, hogy egyre több épület kapja meg a magyar eredetű, de európai védjegyként bejegyzett Access4you tanúsítványt. Az Access4you az épületek akadálymentességét tanúsítja a különböző speciális igényű felhasználói csoportok számára.
A modern irodák 44%-a zöldnek minősül
Az irodapiacon szinte minden új irodaépület zöld minősítésűvé vált, ez a növekedés 160 000 nm területet jelent. Összességében elmondható, hogy a modern irodaterületek 44%-a, azaz 1 750 000 nm minősül zöldnek. A Colliers adatbázisa szerint jelenleg 100 tanúsított épület van, ami a teljes modern állomány mintegy 24%-át teszi ki. Két új irodaház WELL-minősítést, további 6 épület előminősítést kapott, a folyamatban lévő, regisztrált projektek alapján pedig a következő években jelentős növekedésre lehet számítani ezen a téren.
Egyre több ipari ingatlan épül zöld tanúsítvánnyal
Korábban az irodapiac jellemzője volt, hogy valamilyen zöld minősítéssel építenek, ám ez ma már az ipari ingatlanokra is igaz. A meglévő épületek felújítása és zöldítése, valamint az ezzel kapcsolatos tanúsítvány megszerzése is egyre gyakoribb ebben a szektorban. Néhány példa: A feldolgozóipari cégek közül legutóbb a debreceni Vitesco szerezte meg a LEED Gold minősítést, míg a nyíregyházi LEGO új gyárát is ennek jegyében építik. Korábban a Procter & Gamble, a Henkel és a Becton Dickinson is szerzett hasonló LEED-minősítést. A kereskedelmi ingatlanok piacán Budapest legújabb bevásárlóközpontja, az Etele Plaza is a fenntarthatóság jegyében épült az Árkád pécsi és szegedi épületéhez hasonlóan.
A szállodák és lakóparkok piacán még mindig kevés minősítés van
Mind az új építésű, mind a meglévő szállodák esetében továbbra is ritka a zöld tanúsítvánnyal rendelkező épület. A hoteleknél ez részben annak is köszönhető, hogy sok szállodaláncnak külön fenntartható üzemeltetési politikája van, de éppen ezért várható, hogy a jövőben az új szállodák zöld szempontok szerint épülnek majd fel. A lakóparkoknál pedig azért is lehet egyelőre ritka a zöld minősítés, mert a leendő lakástulajdonosok szemében ez még nem alapkövetelmény. A minősítések száma azonban várhatóan ebben az ágazatban is növekedni fog. Az új építésű lakóparkokra vonatkozó energetikai követelmények ma már meglehetősen szigorúak, valamint a fejlesztők is egyre több intelligens megoldást alkalmaznak.
EU taxonómia és a zöld befektetések
A piacon az EU taxonómia is egyre fontosabbá válik, ami egy tudományosan megalapozott átláthatósági eszköz, és a fenntartható befektetések elősegítésére jött létre. A zöld projektekhez közös nyelvet és közös fogalomkészletet határoz meg, amelyhez a befektetők nyúlhatnak, emellett pedig kötelezettségeket is rögzít. Ez a minősítési rendszer 6 környezetvédelmi célkitűzésen alapul, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésétől a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméig terjednek, és ezek mentén határozza meg, hogy egy-egy projekt zöldnek minősíthető-e, vagy sem. Néhány példa az ingatlanszektor szempontjából fontos kritériumokra:
- Felújítás esetén legalább 30%-kal alacsonyabb energiafelhasználást kell elérni.
- Épületvásárlásoknál a 2021 előtt épült létesítmények esetében a kritérium legalább "A" energiahatékonyság, a 2021 után épültek esetében pedig az új épületekre vonatkozó kritérium érvényes. Ezen kívül a rendelet meghatározza a vízfogyasztás maximális értékét és az építési hulladék újrahasznosítási arányát is.
Egyre fontosabb ESG-szempontok
Az EU taxonómia és a zöld minősítések mellett még az ESG az a téma, amely a zöld projektek kapcsán gyakran felmerülhet. Az ESG rövidítés az angol környezet, társadalom és irányítás szavakból ered. Ez nem egy újabb minősítés, és nem is kötelező szabályozás, inkább fenntarthatósági irányelvek gyűjteménye arra vonatkozóan, hogy egy vállalatnak hogyan kell működnie a fenti három területen.
Például figyelnie kell olyan tényezőkre, amelyekkel a cég hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ügyelnie kell az emberi jogok védelmére vagy a munkahelyi egészségvédelem betartására, valamint rendelkeznie kell olyan szabályokkal, amelyek meghatározzák a különböző érdekelt felek jogait a vállalat irányításában.
Az ESG szempontok mérhetősége még nem szabványosított, ezért az épületek fenntarthatóságának mérésére olyan zöld minősítéseket fejlesztettek ki, mint a LEED és a BREEAM, amelyek az ingatlanok ESG-jelentésében is jól használhatók, akárcsak a WELL-tanúsítvány a szociális kérdésekben.