Az olyan mesterséges külső vázak alkalmazása, amelyekkel felerősíthető a nehéz fizikai munkát végző alkalmazottak teljesítménye, már nem újkeletű többek között az építő- és az autóiparban sem. A létesítményüzemeltetés területére azonban még nem tört be a találmány, de talán ez csak idő kérdése.
Mi is az az exoskeleton?
Az exoskeleton egy testen kívül hordható, mesterséges külső váz, amely használóját a nem automatizálható, nagy erőkifejtést igénylő feladatok során támogatja, és növeli az emberi teljesítményt. Ennek köszönhetően például nehéz terhek mozgatása jelentős erőfeszítés nélkül, biztonságosan végezhető el. Így kisebb terhelés éri a dolgozók ízületeit, akik később fáradnak el, és több feladatot tudnak elvégezni. Az exoskeletonok tehát nem összekeverendők az együttműködő robotokkal, amelyek önállóan működnek, és az emberek helyett végzik el a munkát. Ezeket a mesterséges külső vázakat teljes mértékben a viselőik irányítják.
Hogyan működik pontosan?
Léteznek „aktív” és „passzív” besorolású exoskeletonok is. Az aktívak esetében érzékelők ismerik fel, hogy a beépített motoroknak mikor és milyen mértékű erőt kell kifejteniük, a passzívaknál pedig nem motor, hanem egy rugós anyag segíti a mozgást. Mivel ez a passzív szerkezet jóval egyszerűbb és költséghatékonyabb, ezért legfőképpen ez tudott elterjedni az egyes iparágakban. Igaz az is, hogy könnyebben használható, ám az aktív exoskeletonokkal szemben nem tud alkalmazkodni a körülményekhez, így a lehetséges felhasználási köre is szűkebb.
Hogyan tudná támogatni a takarító személyzet munkáját?
A takarítók munkája intenzív és fizikailag megterhelő, így jobban ki vannak téve ízületi bántalmaknak és egyéb fizikai panaszoknak is. Éppen ezért ezt a terhelést jelentősen tudnák enyhíteni az exoskeletonok is, amelyek alkalmazhatók lehetnének akár az ipari takarításhoz, a többemeletes kereskedelmi ingatlanok ablakainak tisztításához és az általános épületkarbantartáshoz is.
Bár 10 évvel ezelőtt még az olyan exoskeletonokról lehetett többet hallani, amelyek az egész testet lefedik, most már az újabb fejlesztések többnyire csak egy-egy testrészre koncentrálnak. Az exoskeletonok használatával kapcsolatban az elmúlt években több tesztet is végeztek különböző korú, változó panaszokkal, háttérrel és tevékenységgel rendelkező takarítók körében. Az eredmények azt mutatták, hogy az ilyen szerkezeteket használó alkalmazottak kevésbé fáradtak el a műszak után, kevesebb fizikai panaszt tapasztaltak munka közben, és azoknak, akik alapesetben fizioterapeutához jártak, már nem volt szükségük erre.
Miért nem terjedt még el?
Bár az exoskeletonok felhasználási lehetőségei szinte végtelenek lehetnének a takarítóiparban is, nem lehet figyelmen kívül hagyni ennek a technológiának a költségeit sem. Egy ilyen szerkezet ára ugyanis 5,000 és 10,000 euró között mozog, ami, ismerve a létesítményüzemeltetésben a takarítói munkára szánt átlagos büdzsét, jelentősen megnehezíti ennek elterjedését. Emellett a technológia alkalmazásának kitanulása is időt igényel, ám ez a jövőben nagy előrelépést jelenthet a biztonságosabb és egészségesebb munkavégzés felé.
Forrás: intercleanshow.com
Fotó: Cyberdyne, Techwire Asia