A Portfolio nyárindító Property X élménykonferenciáján a magyar gazdaság és az ingatlanpiac helyzete került terítékre az aktuális események fényében. Szó esett az egyre növekvő globális feszültségekről, a klímaváltozás ellen tett erőfeszítésekről és a digitalizáció helyzetéről a hazai ingatlanpiacon.

Gazdasági kilátásokkal és befektetési kérdésekkel indított a konferencia

Mivel kell szembenéznie a magyar gazdaságnak és az ingatlanpiacnak a következő években? Érdemes-e ingatlanba fektetni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel indították a napot a szakértők a Portfolio konferenciáján. Viszonylag rövid időn belül, az elmúlt másfél-két évben több olyan esemény is alapjaiban rázta meg a gazdaságunkat, ami eddig 10 évente egyszer történt meg: energiaáremelkedés, nyersanyag- és alapanyaghiány a gazdasági újranyitás következményeként, globális élelmiszerár-emelkedés és egy háború. A szakértők azonban nem látják annyira tragikusan a helyzetet, óvatos üzleti tervezésre intenek, de a növekedéssel kapcsolatban optimisták.

A befektetések terén hazánkban 1,1 milliárd euró környékén stagnál a forgalom, és nem tapasztalható V-alakú visszapattanás. A szakértők úgy vélik, hogy míg az ipari szegmensben hozamcsökkenésre, addig az irodapiacon inkább emelkedésre lehet számítani. Ezen a területen eddig a bérbeadók helyzete volt előnyös, ez mostanra megfordult, és a bérlőknek kedvez a piaci környezet, azonban az infláció veszélybe sodorhatja a bérlők stabilitását, kiváltképp a KKV-szektorban. A volumenek csökkenése már tapasztalható a befektetési piacon, és ez év végén már az árakon is észrevehető lehet. Általánosságban elmondható, hogy már sokkal tudatosabban kell működni az ingatlanpiacon, rugalmasnak kell lenni és hosszú távon gondolkodni, erre motivál a fenntarthatóság kérdése, az egyre növekvő alapanyagárak és az infláció is. Éppen ezért várható, hogy a fejlesztések lelassulnak, és a volumen visszaesik.

Fenntarthatósági kérdésekkel folytatódott az első nap

A konferencia első napjának délutánján az energia és az épületüzemeltetés, az ESG és a háború voltak a fő témák a klímaváltozás oldaláról is megvizsgálva. A beszélgetéseken olyan szakértők vettek részt, mint Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének Mérsékléssel foglalkozó Munkacsoportjának alelnöke, Szij Csaba, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettese vagy Bárány Kristóf, az Adventum International alapító partnere.

Az elmúlt időszakban tapasztalható energiaáremelkedés a szakértők szerint nem minden szempontból volt negatív esemény. Bár a bérlőkre plusz terheket rótt, ennek köszönhetően várható egyfajta elmozdulás a fenntarthatóbb megoldások felé, aminek az egyik legfőbb akadálya a kényszer hiánya volt eddig. A zöld megoldások kapcsán megkerülhetetlen az ESG is, ami külön szekciót is kapott a konferencián. Ezen szó esett a jegybank felelősségéről is, amely a pénzügyi rendszert fenntarthatóbb irányba terelheti, de az ESG oktatásban tapasztalható hiányáról is.

Külön panelbeszélgetést kapott a háború és a klímapolitika helyzete is, amelyen a szakértők úgy látták, hogy bár nincs igazán pozitív hozadéka az orosz-ukrán háborúnak, egyedül talán az orosz emisszió radikális csökkenését lehetne kiemelni. A probléma azonban az, hogy a hasonló válságok mindig lehetővé teszik, hogy változtassunk, és el is indulunk egy fenntarthatóbb irányba, ám a helyzet javulásakor (ahogy ez a covid után is történt) visszaesés tapasztalható. A szakértők egyetértettek abban, hogy az éghajlatváltozás megállításához már nem további egyezményekre lenne szükség, hanem azonnali cselekvésre és nulla szén-dioxid-kibocsátásra.

Mi a helyzet a digitalizációval Magyarországon?

A proptech és a digitalizáció kérdésének szentelt panelbeszélgetésen egybehangzó vélemény fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy Magyarország még továbbra is le van maradva ebben a kérdésben. Ennek okozója a tőke és az új szolgáltatások felvevőpiacának teljes hiánya lehet, valamint a tech-startupok azzal is küzdenek, hogy sokan referencia-munkákat várnak, vagy esetleg azt, hogy a szoftver már kimondottan elterjedt legyen. A beszélgetésen a szakértők kitértek még a BIM szerepére is, amelynek elterjedésében nagy felelőssége lenne az államnak is mint a legnagyobb megrendelőnek.

Változatos témák a második napon: értékbecslés, pályázatok és HR-kérdések

Az értékbecslés kérdéskörét járták körül szakértők a konferencia második napjának indításaként, és a témával kapcsolatban a legfontosabb tényezőként a rugalmasságot, valamint a komoly iparági szaktudással rendelkező értékbecslő szakértő meglétét emelték ki. Abban is egyetértettek, hogy hosszú távon továbbra is jó befektetés lehet az ingatlan.

Egy másik beszélgetésen a közvetlen uniós pályázat volt a téma, amit még nem annyira ismernek Magyarországon, pedig még sok kihasználatlan pénzügyi forrást lehetne megközelíteni ezekkel. Megkerülhetetlen kérdés volt még a konferencián a digitális munkakörnyezet is, hiszen a pandémiát követően a hibrid munkavégzés vált a normává a munkaerőpiac új generációja számára. Ehhez pedig a munkaadóknak is alkalmazkodniuk kell kidolgozott folyamatokkal és megfelelő eszközökkel. Mindemellett az is fontos, hogy a változásokat a munkaadók emberi oldalról is támogassák, és biztosítsák a szükséges mentorálást, ha meg akarják tartani a tehetséges munkavállalóikat.

Végezetül az irodaházak jövője is terítékre került a konferencia utolsó beszélgetésén. A hibrid munkavégzés elterjedésével várhatóan az irodák nem csak klasszikus munkatérként funkcionálnak majd, hiszen a munkavállalók nappalijával kell versenybe szállniuk. A következő pár évben még nagy változásokra lehet számítani, van, aki szerint 1 millió négyzetméternyi iroda is feleslegessé válhat. Éppen ezért valószínűleg a jelenlegi beruházások (300-400 ezer négyzetméternyi iroda) biztosan befejeződnek majd, de a még csak tervben lévő fejlesztések lassabban valósulhatnak meg.

Fotó: Portfolio.hu