Bár az okosmegoldások és a felhőalapú rendszerek átláthatóbbá tették az ingatlanszektor működését, a kritikus üzleti eszközzé vált adatok védelme ma már a piaci bizalom és a zavartalan üzemeltetés alapfeltétele a kiberbűnözőkkel szemben.

Az ingatlanszektor szereplőinek számára a digitalizáció elsődleges előnye a naprakész adatcsere és az átlátható pénzügyi elszámolhatóság. A valós idejű információk – az energiafogyasztástól kezdve az iroda kihasználtságáig vagy a parkolási mintákig – lehetővé teszik a költségek optimalizálását és a pontosabb üzleti tervezést.

„Ma már nem az a kérdés, hogy digitalizálunk-e, hanem az, hogy mennyire tudjuk biztonságosan kezelni az adatainkat. Egy kibertámadás nem csak IT-incidens, hiszen közvetlen hatással lehet akár a pénzügyi működésre is” - hangsúlyozta Varga Gergely, az ICON Real Estate Management pénzügyi és digitalizációért felelős vezetője.

Az ingatlanszektorban használt digitális ökoszisztéma több ponton is sérülékeny lehet:

• Felhőalapú sérülékenységek: a nem megfelelően konfigurált rendszerek vagy a hiányos titkosítás adatszivárgáshoz, pénzügyi és jogi kockázathoz vezethet, például riportok kerülhetnek illetéktelen kezekbe.
• Harmadik fél általi hozzáférések: a folyamatokba bevont külső partnerek, tanácsadók és szolgáltatók rossz beállításai is növelik a kockázatot, mert az ő hozzáféréseiken keresztül is történhet adatszivárgás.
• Zsarolóvírus-támadások: célzott ransomware-akciók nemcsak az üzemeltetésben okozhatnak komoly fennakadást, hanem hanem a belső rendszerek és dokumentumok elérhetőségét is veszélyeztethetik.

AI platformra kikerülhet üzleti információ?

A kockázatok jelentős része nem külső támadásból, hanem a szervezeten belülről fakad. A shadow IT - vagyis a nem engedélyezett digitális eszközök és alkalmazások szervezeti használata - különösen nagy veszélyt jelent, hiszen érzékeny adatok kerülhetnek kontrollálatlan környezetbe, például amikor egy munkavállaló nyilvános AI-platformra tölt fel üzleti információkat.

Éppen ezért kulcsfontosságú a belső szabályzatok következetes alkalmazása és a rendszeres munkavállalói képzések szerepe. 

2026 augusztusától az Európai Unió AI Act rendelete magasabb szintre emeli a megfelelési követelményeket

A kockázatalapú szabályozás különösen azokra a megoldásokra lesz hatással, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak. Ez nemcsak adminisztratív terhet jelent, hanem közvetlen hatással lesz arra is, hogy milyen digitális eszközöket használhatnak a cégek a mindennapi működésben.