Az Építőipar 2022 konferencián is központi téma volt a fenntarthatóság. Szó esett a körforgásos szemlélet jelentőségéről, ahogyan az ESG szempontok érvényesítésének nehézségeiről és lehetőségeiről is.

Ma már nagyobb az épített környezet, mint a természetes, ezért óriási jelentősége van a fenntarthatósági stratégiáknak

Évek óta foglalkoztatja a szakmát az építőipar hatalmas környezetre gyakorolt hatása, így a szakmabelieknek már ismerősek a következő számok: Az építőipar felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-áért, az energiafelhasználás 50%-áért, a hulladéktermelés 30%-áért, és a vízfelhasználás 15%-áért. Emellett olyan ütemben növekszik az épített környezet mérete a természetesével szemben, mintha minden héten egy Párizs-nagyságú város épülne fel a következő 40 évben. Ennek hozadéka, hogy évente átlagosan 3 milliárd tonna nyersanyagot használnak fel építőipari termékekhez. Ezek a megdöbbentő számok mind arra mutatnak rá, hogy az építőipar az egyik legjelentősebb ágazatnak számít fenntarthatósági szempontból – foglalja össze a Portfolio.

A szakmai konferencián Dr. Boros Anita, a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont vezetője, ESG tanácsadója beszélt az építésgazdaság fontosságáról a környezetvédelemért folytatott harcban. De kitért arra is, hogy milyen kulcsszerep jut a fenntarthatósági stratégiáknak a különböző szabályzások kialakításában, az épületek teljes életciklusára vonatkozóan. A szakértő úgy véli, hogy az ágazat átalakulását nagyban segíthetnék a fenntarthatóságra vonatkozó képzések, és a jövőben egy alapvető ismérveket tartalmazó adatbázis is.

Kulcsfontosságú a lebomló anyagok minél hosszabb ideig tartó felhasználása

Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a leglényegesebb elem a körforgásos gazdaságban az anyagok használata a lehető leghosszabb ideig, még pontosabban a lebomló anyagoké. Úgy véli, hogy az elsődleges nyersanyagokról a másodlagosakra való átállás nem megoldás, hiszen ez is véges, ráadásul energiaigényes, éppen ezért elengedhetetlen a lebomló anyagok felhasználása minél tovább.

A fenntartható megoldásokra való átálláshoz a legnagyobb motivációt az egyre több szabályozás megjelenése, a tőzsdei követelmények és a nyersanyagok kitermelésének növekvő költségei jelentik. Emellett számottevő változást hozhat a fiatalabb generáció, amelyből egyre több vezető kerül ki. Ezeket támasztotta alá Bellaagh Mátyás, a Colas Hungária Zrt. integrált irányítási rendszerek igazgatója, de Simon Anita, az Alteo fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese szerint is jelentősen visszaeshet egy cég versenyképessége, ha nem fenntartható szempontokat követ.

Kettészakad a piac ESG-fronton?

Elméletben, a beruházók szemszögéből mindig könnyebb ESG-megfelelési szempontokat lefektetni – így vélekedett a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésének résztvevője, Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. innováció és stratégiai fejlesztések vezérigazgató-helyettese. Kivitelezési oldalról már nagyobb kihívást jelent az, hogy a projektben résztvevő több mint 1000 ember azonosulni tudjon ezekkel a szempontokkal, és azoknak megfelelően is működjön. Éppen ezért a szakember szerint kettészakadhat a piac: azokra, akik tudnak és akarnak is az ESG-vel foglalkozni, és azokra, akik nem tudnak és/vagy nem akarnak.

Számos kérdést vet fel az ESG banki oldalról is

Balogh Péter, az MKB Bank Nagyvállalati Ügyfélkapcsolatok és Strukturált Finanszírozási Ügyvezető Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy jelenleg igaz, hogy legfőképpen a beruházói oldalon kell ESG-szempontokat figyelembe venniük, azonban ez a jövőben megváltozhat. Az ESG-fókuszú minősítés alapvető lesz minden banki ügyfélnél, és az kockázatot jelenthet, ha az ügyfél nem felel meg ezeknek a kitételeknek. Mindemellett a bankoknak egy zöld projekt hitelezése mindig kedvezőbb lesz, így ezeket részesítik majd előnyben, ezeknek lesz versenyelőnye a többivel szemben.

Finanszírozási oldalról lehet a legnagyobb hatása az ESG-nek

Az ESG-szempontok betartására általában erős motivációt jelent a befektetői igény is, és ezek a kitételek egyre jellemzőbb módon kerülnek be a szerződési feltételek közé is. Dr. Ódor Dániel, a Taylor Wessing partnere is úgy látja, hogy egyre többször merül fel arra vonatkozó kérés, hogy kerüljenek be a megállapodásba a fejlesztők és beszállítóik ESG kötelezettségei is. Így a szakértő szerint a finanszírozási oldalról való megközelítés lesz az általános, és a pénz forrásánál fognak előírásokat meghatározni, hiszen ez az, ami a fejlesztőkre és az építőipari cégekre is hatással lesz.