A generatív mesterséges intelligencia nem a pályakezdők, hanem a tapasztalt fejlesztők hatékonyságát növeli érdemben – állapítja meg a Science folyóiratban megjelent kutatás, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem és a bécsi Complexity Science Hub szakemberei jegyeznek.

A kutatás szerint népszerű Python programozási nyelv függvényeinek csaknem 30 százalékát ma már az MI írja az Egyesült Államokban – értesült az FM Business portál.

A mintegy 170 ezer szoftverfejlesztőt vizsgáló kutatás szerint a generatív MI-eszközök gyors terjedése ellenére a termelékenységi és innovációs nyereség szinte teljes egészében a tapasztalt programozók körében koncentrálódik, így tovább szélesíti a készség- és jövedelmi különbségeket az informatikai munkaerőpiacon.

Hatékonyság: segít a mesterséges intelligencia?

„Sokan azt várják, hogy a mesterséges intelligencia segít majd abban, hogy a kevésbé tapasztalt munkavállalók is olyan hatékonyak legyenek, mint a szenior kollégáik” – mondta Wachs Johannes, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója és a tanulmány egyik szerzője. „Mi ennek épp az ellenkezőjét találtuk: a különbség nő, nem csökken.”

Mint azt az fmbusiness.hu megtudta, a szerzők egy gépi tanuláson alapuló módszerrel azonosították a GitHub szoftverfejlesztő platformon a mesterséges intelligencia segítségével írt függvényeket több mint 30 millió Python programozási kódban. Az elemzés hat országra terjedt ki: az Egyesült Államokra, Kínára, Franciaországra, Németországra, Indiára és Oroszországra.

A Python-függvények mintegy 29 százalékát már generatív MI írta

Az eredmények szerint az Egyesült Államokban 2024 végére a Python-függvények mintegy 29 százalékát már generatív MI írta. Ez továbbra is vezető pozíciót jelent, bár az előny szűkül: Németország és Franciaország 23–24 százalékos aránnyal szorosan követi az amerikai szintet, India pedig közelíti a 20 százalékot. Kína és Oroszország ezzel szemben későn és lassabban alkalmazkodott, részben a hozzáférési korlátozások és a cenzúra miatt.

A kutatók becslése szerint az MI használatának amerikai felfutása átlagosan 3,6 százalékkal növelte a szoftverfejlesztői munka termelékenységét. A növekedés azonban szinte kizárólag a tapasztalt fejlesztőknek köszönhető, akik 6,2 százalékkal tudták növelni a megírt kódok (commitek) számát. A kevésbé tapasztalt programozók körében nincs érdemi termelékenységi hatás - tudta meg az FM Business.

Érdekesség, hogy miközben az MI-eszközöket a GitHubhoz újonnan csatlakozó fejlesztők arányaiban gyakrabban használják – kódjuk mintegy 37 százalékában, szemben a veteránok 27 százalékával –, az ebből származó előnyöket mégis a rutinosabb programozók tudják jobban kiaknázni. Nemek szerint a tanulmány nem talált érdemi különbséget az adaptációban.

Az MI segít új területekre merészkedni 

A mesterséges intelligenciát használó fejlesztők nagyobb eséllyel kombinálnak egymással korábban nem használt szoftverkönyvtárakat, például adatvizualizációs, természetes nyelvi feldolgozási vagy webes technológiákat. A modellek szerint az amerikai fejlesztők átlagos MI-használata 2,7 százalékkal növelheti az új könyvtárkombinációk számát, ami arra utal, hogy könnyebben lépnek be új technikai területekre. Ez az „felfedezési előny” is szintén főként a tapasztaltabb fejlesztőknél jelentkezik.

Az amerikai adaptációs arányok feltűnően közel állnak azokhoz a számokhoz, amelyeket a Microsoft és az Amazon saját belső felméréseikben közöltek. A kutatás egyik újdonsága, hogy nemcsak vállalati vagy egyedi példákat vizsgál, hanem országok között is összehasonlítható képet ad a generatív MI terjedéséről.

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munkát?

A szoftverfejlesztés – és különösen a nyílt forráskódú fejlesztés – jól szemlélteti, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munkát: minden hozzájárulás naplózott, időbélyeges és visszakövethető. A szerzők becslése szerint az MI-alapú kódolóeszközök már most évente több tízmilliárd dollárnyi értéket teremtenek az amerikai gazdaságban, bár a pontos összeg továbbra is bizonytalan.

Az adaptáció gyors, de nagyon eltérő, országok és egyének között egyaránt. Ez arra utal, hogy a mesterséges intelligencia nem egy automatikus, különbségeket csökkentő technológia, hanem egy olyan eszköz, amely a meglévő egyenlőtlenségeket képes felerősíteni.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem