Az átlaghőmérséklet egyre növekszik, ahogyan a hűtendő terek mennyisége is, így felmerül a kérdés: a jövőben milyen megoldásokkal tudják majd a létesítményüzemeltetők a leghatékonyabban kiszolgálni a növekvő igényeket? Az energiahatékonyság, a szén-dioxid-kibocsátás és az ezzel kapcsolatos aggályok további problémákat vetnek fel, amelyekkel szintén foglalkozniuk kell az FM szakembereknek.

Milyen megoldásokat alkalmaztak eddig, és milyen új lehetőségek vannak a láthatáron? A Facility Executive az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának egy 2016-os jelentése alapján és a szintén amerikai Energia Információs Hivatal 2020-as tájékoztatója mentén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Utóbbiból kiderült, hogy a légkondicionáláshoz felhasznált energia 2050-ig minden másnál nagyobb mértékben fog növekedni a lakó- és kereskedelmi épületek esetében, míg a fűtésre fordított energiafogyasztás csökkenni fog.

4,5-szörösére nőhet a légkondicionálásra használt energiafogyasztás

A fent említett 2016-os jelentésből többek között az is kiderül, hogy a légkondicionáló rendszerek az épületek globális energiafogyasztásának több mint 4%-át teszik ki, ám olyan ütemben nő ezeknek a berendezéseknek a terjedése, ami drasztikus növekedést prognosztizál. Az előrejelzések szerint a légkondicionálásból adódó energiafogyasztás 2050-re a 2010-es szint 4,5-szörösére nőhet.

Ez a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából is számottevő, hiszen már a 2016-os adatok is arra mutattak rá, hogy globális szinten a beépített légkondicionáló rendszerek közvetlenül és közvetetten évente közel 700 millió tonna szén-dioxid (és azzal egyenértékű üvegházhatású gázok) kibocsátásért felelősek. Ennek a nagy mennyiségnek a drasztikus mértékű csökkentése elengedhetetlen lesz az elkövetkezendő években, ezért kulcsfontosságú feltérképezni a jövő lehetőségeit.

Mik azok az alacsony GWP-értékű hűtőközegek?

A GWP a globális felmelegedési potenciál, amelyet a gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használnak. Jelenleg több alacsony GWP-értékű alternatív hűtőközeg is rendelkezésre áll, amelyek GWP-értéke 100 vagy annál kisebb, tehát a lehetőség már most adott, hogy átálljon az ipar ezeknek az alkalmazására.

Elméletben a közel nulla GWP-értékű hűtőközegek alkalmazása 26 %-kal is csökkenthetné a légkondicionáló berendezések éves globális kibocsátását, amennyiben a hatékonyság nem változik. Mivel az előzetes teszteken kiderült, hogy az alacsony GWP-értékű hűtőközegeket használó berendezések hatékonysága javulhat, a közvetett kibocsátások csökkentése is lehetséges, különösen akkor, ha a nagy hatékonyságú berendezések alkalmazását világszerte ösztönzik (pl. hatékonysági szabványokkal és címkézési programmal).

A ma rendelkezésre álló hűtőközeg-választék ismeretében kijelenthető, hogy a klímaberendezések kibocsátása 20%-kal vagy annál nagyobb mértékben is csökkenthető lehet. Az alacsony GWP-értékű hűtőközegekre való áttérés mellett a kezdeti feltöltés, a szervizelés és az élettartam végi ártalmatlanítás során történő kibocsátás csökkentése is hozzájárulhat a közvetlen kibocsátások további mérsékléséhez.

A jövő légkondicionáló rendszerei

Az olyan alacsony GWP-értékű hűtőközegeket, amelyek hatásosak, biztonságosak és költséghatékonyak is, jelenleg is kutatják és tesztelik. Folyamatosan fejlesztenek olyan termékeket, amelyekkel felgyorsítható az átállás. Alacsony GWP-értékű, a mai tipikus berendezésekéhez hasonló vagy jobb hatásfokkal rendelkező termékek már több készülékkategóriában is kaphatók, beleértve a csatorna nélküli, osztott megoldásokat is. A többi kategória esetében pedig a tesztelés és fejlesztés különböző szakaszaiban vannak ezek az energiahatékony légkondicionálók. Mindennek köszönhetően 50-75%-os, vagy akár még nagyobb GWP-csökkenés is elérhető lesz.

A légkondicionálási technológiák jövője tehát jelenleg is formálódik. Ahogy új kutatások születnek, és a tesztek révén a valós eredmények is láthatóvá válnak, a létesítményüzemeltetők is azonnali lépéseket tehetnek a kereslet kielégítése és az épületek korszerűsítése érdekében.