Idén 10 éves a LEO, azaz a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége. A szakmai összefogás egy jóízű sörözésből indult – tudta meg az fmbusiness.hu a LEO jubileumi rendezvényén.
A szövetséget 2013-ban alapította meg a létesítménygazdálkodási iparág néhány meghatározó szereplője, azzal a céllal, hogy segítsék a szakma egységes kommunikációját, valamint szakmai sztenderdeket és átláthatóságot teremtsenek a létesítménygazdálkodási piacon, ezzel magasabb szintre emeljék a teljes iparág működését, elismertségét.
„A piaci versenyen túlmutató érdekekre épülő együttműködés szellemében alapította 11 létesítménygazdálkodó cég a LEO-t. Legfontosabb közös feladatunknak a szakmai Etikai Kódex kiadását tekintettük” – mesélt a kezdetekről Vágó László, a szövetség elnöke.A kezdetben 11 vállalatból álló szakmai szervezet tagsága 10 év alatt megötszöröződött és mostanra az ágazat közvetve 50 ezer alkalmazottját tömöríti, akik országszerte sok millió négyzetméter alapterületű, több ezer létesítmény üzemeltetését látják el.
Vágó László hangsúlyozta, „a LEO-t a piaci versenyen túlmutató érdekekre épülő együttműködés szellemében alapítottuk. Az alapítás óta eltelt tíz évet ebből a szempontból is sikertörténetnek tekinthetjük, hiszen mára képesek vagyunk tagvállalatainkat támogatni naprakész innovációk bemutatásával, benchmarking adatokkal, szakirányú jogszabálygyűjteménnyel, ezen felül komoly szakmai partnerei vagyunk az ingatlanpiac összes szereplőjének és az őket képviselő szervezeteknek, akikkel közösen fontos és előremutató szakmai ajánlásokat juttatunk el a kormányzat, a fejlesztők és tervezők felé”.
Mint azt az fmbusiness.hu megtudta, a létesítménygazdálkodók szervezetének tevékenységét öt fős elnökség irányítja, minden elnökségi tag egy-egy terület fejlesztéséért felelős. „Öt munkacsoportunk jelenleg, a benchmark, a proptech, a HR, az energetika, ESG témakörben dolgozik aktívan” – meséli az elnök.
A következő 10 év feladata az új elnök szemszögéből
A világ gyorsan változik. 10 évvel ezelőtthöz képest mások a követelmények az ügyféloldalon, az ingatlanok környezetében. Volt egy covid, elszálltak az energiaárak, bedőltek az ellátási láncok, elszaladt az infláció. Vágó László idén (2023.) februárban vette át a stafétát a LEO Kiválósági Díjjal elismert Schmidt Józseftől, aki tiszteletbeli elnökként tovább segíti a szakmai stáb munkáját.
„Amikor átvettem az elnökséget 2023. februárjában, az alábbi területeket jelöltem meg a Szövetség kiemelt céljául: a kormányzattal és a nemzetközi szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás, ESG, szakmai innováció és digitalizáció (kiemelten a Proptech, a BIM, a robotika és az AI). A nemzetközi porondon két kiemelkedő szervezet működik, Európában az EUROFM, világszerte pedig az IFMA. Tőlük elsősorban szakmai tapasztalatcserét várunk. Benchmarking kutatásainkkal nemzetközileg is úttörők vagyunk, ezt támasztja alá, hogy az EUROFM legutóbbi, isztambuli konferenciáján sikeres előadást tartottunk a témában” – mesélte Vágó László, majd „mikrofonon kívül” megemlítette, hogy az isztambuli EUROFM előadás annyira sikeres volt, hogy az elindított egy párbeszédet arról, hogy milyen jó lenne egy Budapesten tartandó nemzetközi szakmai rendezvény 2024-ben.
Átalakul az FM szakma?
BIM (Building Information Modeling - Épületinformációs Modellezés), AI/MI (mesterséges intelligencia), új irányok, elkerülhetetlen digitalizáció. Felgyorsult a világ, és ez a létesítménygazdákra is nyomást gyakorol. Mindezt megerősítette Vágó László is, majd hangsúlyozta: „komoly változások következnek. A világ mindig változik, komoly kihívások előtt állunk, azonban az FM szakmában nem félelmet, inkább egészséges kíváncsiságot, várakozást tapasztalok. A BIM egy támogató platform, ami mindenkinek támogatja majd a munkáját, egy asztalhoz ülteti az épületek tervezőit, kivitelezőit és üzemeltetőit. Persze a legkiválóbb eszközt is tudni kell használni. A karbantartók szerszámostáskájában a csavarhúzók és fogók mellett már régóta ott lapul a laptop, okostelefon, amelyen különböző épületfelügyeleti és CAFM szoftverek futnak. Arra számítok, hogy a jövőben a karbantartó szakemberek mellett IT-szakértőkkel is tovább bővülnek az FM csapatok, mivel ebbe a szakmába is betör a digitalizáció. Minden cégnek szüksége lesz digitalizációs stratégiára”.
A LEO elnöke az AI-val kapcsolatban elmondta, hogy a mesterséges intelligencia – a tervezés és a kivitelezés mellett – alapjaiban fogja megváltoztatni a létesítménygazdálkodás napi gyakorlatát is. Nőni fog a hatékonyság és biztosan lesznek olyan területek, ahol háttérbe szorul a helyszíni élőerő alkalmazása.
Egyre népszerűbb az outsourcing és a kiszervezés
A facility management szakma ismertsége az elmúlt években megnőtt – köszönhetően a LEO FM elmúlt 10 éves tevekénységének is. Amióta általánossá vált, hogy a cégek nem a saját ingatlanjaikban működnek, az a gyakorlat is egyre természetesebb, hogy az üzemeltetési feladatokat outsourcingolják vagy kiszervezik, szakemberre bízzák. Ahogy például az autóflottakezelést is. Érthető, hiszen egy rendszer akkor működik jól, ha mindenki azt csinálja, amihez ért, ami a szakmája. Ahogy a létesítménygazdálkodási szövetség egyik szakembere kiemelte: az orvos gyógyítson, a létesítményüzemeltető pedig működtesse az épületet.
A létesítménygazdálkodási szövetség elnöke az elmúlt 10 év tapasztalatai között megemlítette, hogy a szakma az outsourcing terén is nagyot lépett előre.
„Mára bőven van gyakorlati tapasztalatunk az ingatlanszolgáltatások kiszervezéséről, első kézből is, hiszen 20 évvel ezelőtt a Neo Property Services Zrt. maga is kiszervezéssel jött létre. A kiszervezéssel kapcsolatos döntést mindig az adott vállalatra és tevékenységre szabva kell meghozni. A vállalatok a saját üzleti tevékenységüket támogató, jelen esetben infrastrukturális feladatokat szervezik ki olyan cégekhez, amelyeknek ez a főtevékenysége. A folyamatok hatékonysága a kiszervezés során megnő, mivel egy profi szakcég kidolgozott feltételrendszerébe (szakemberek, folyamatok, eszközök) épülnek be. Az outsourcing partner, amelynek ez a főtevékenysége, jobban ki tudja használni a szinergiákat, megoldani a helyettesítést, kezelni a fluktuációt. Jó példa erre a kórházak üzemeltetésének kiszervezése is, amely tehermentesíti a kórházakat, így azoknak sokkal több idejük, energiájuk és pénzük marad arra, hogy fő feladatukkal, a betegek gyógyításával foglalkozzanak. A létesítmények üzemeltetése szakértő kezekbe kerül, akik ehhez korszerű technológiai háttérrel, erőforrásokkal és tapasztalattal rendelkeznek. Mindez nemcsak a betegek és hozzátartozóik, hanem a kórházi dolgozók életét is megkönnyíti: csökkenti az egészségügyi személyzet leterheltségét és növeli a betegellátás szakmai színvonalát” – mondta Vágó László, az Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke, hangsúlyozva, hogy a jövő még inkább a kiszervezés felé fog elmozdulni.
„A szakma egészen biztosan át fog alakulni. A változás elkerülhetetlen. Már megjelentek az okosházak, okoslakások, okosirodák. Egyre több olyan berendezés vesz körül bennünket, amely már saját maga jelzi a hibát, a karbantartás szükségességét, a csere időpontját. Az épületeket egyre több szenzorral szereljük fel. Már most is grandiózus mennyiségű adat keletkezik és ez folyamatosan nő. A mesterséges intelligenciától alapvetően azt várom, hogy a keletkező adatokat gyűjtse össze, dolgozza fel, riportálja és ezek alapján tegyen javaslatot a szükséges teendőkre. A robbanásszerű változás az adatgyűjtés- és adatelemzés területén következik be. A körforgásos gazdasági szemlélet térnyerésével valószínűsítem, hogy egyre fontosabb lesz a moduláris rendszer az épületekben. Az építészeti, még inkább a gépészeti rendszerek csereszabatos LEGO-szerű egységekből fognak felépülni, a karbantartás, javítás idejére egy másik LEGO-típusú elemmel pótoljuk. A körforgásos szemléletnek megfelelő, könnyen javítható rendszerek is magukkal hozzák a szakma gyökeres átalakulását. Ebből következően a szaktudás és a szakcégek szerepe egyre inkább felértékelődik” – vázolta a következő 10 évet Vágó László.